Versek

Versek

Ahogy a lélek szeret

Ahogy a lélek szeret

Ahogy a lélek szeret, az más.

Titokzatos áramlás.

Rejtelem csendje.

Sugallatok, suhanó képek sora.

Látod? Itt vagyok.

Napok, csillagok közt jártam időtlenül,

mögöttem galaxisok,

de újra itt vagyok.

Volt utamon ezer találkozás,

mind itt van velem.

Érintések hagytak nyomot

lélek-testemen,

formálták a földi élet titkait

hogy újabb történetté legyen.

Emberként én vagyok az életté ért botladozás,

szépséges bánat

kínzó öröm és gyötrelmes vágyakozás.

Ahogy a lélek szeret, az más.

Finoman tapintó, alig érintő ölelés.

Lebegve összeolvadás.

Nincs emésztő küzdelem,

nem kell maró akarás.

A birtokló én nem érti ezt.

De baj, talán?

A sután-emberi is szép lehet.

Ahogy téged először láttalak,

gyengéden kinyúlt volna kezem:

Az új arc mögött ki vagy?

Aztán szememben a Föld könnyeivel felismertelek.

És, később, majd egy új galaxison,

ahol fák hajlanak eső és szél alatt,

vagy szikrát vetve éget a nap,

ha járunk végtelen-idegen tájakon,

megint felismerlek majd,

bárki  vagy.

 

                                                                                                                                    2016 november-december, Szentendre

Szerzői jogok:

Örülök, hogy egyre többen látogatnak el hozzám, és népszerűsítik  verseimet és írásaimat. Kérek mindenkit, hogy az oldalamról származó cikkek. írások és versek saját célra történő felhasználását a szerzői jogok tiszteletben tartásával tegyék! Ezt előre is köszönöm!

Hasznos linkek:

Oldaltérkép

Kapcsolat

Partnerek

 

Kövess a Facebookon:

Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Cookie-kal kapcsolatos irányelv értelmében.

X

Right Click

No right click